Arborétumok
Részvénytársaságunk két arborétum kezelését és folyamatos fejlesztését végzi. Nagy fontosságot tulajdonítunk ennek a munkának, mivel arborétumaink segítségével a nagyközönség számára be tudjuk mutatni hazánk őshonos fafajait és a termőhelyi lehetőségek figyelembevételével egyéb világrészek fás növényeit. Nem elhanyagolható ezek esztétikai értéke sem.
Az Ágneslaki Arborétum a kelet - zalai dombvidéken, Porrog község határában, halastavakkal körülvett félszigeten, festői dombok közt található. A jelentős szubmediterrán klímahatás, valamint a tavak nagy vízfelületének éghajlat kiegyenlítő szerepe miatt az arborétum szinte optimális adottságokkal rendelkezik. Területe 7,65 hektár. 1920 - 1925 között létesítette báró Inkei Pál iharosi erdõgondnoka, Metz Kamill erdőmester. A fejlesztés folyamatos, jelenleg 52 fenyő, valamint 26 lombos fafaj alkotja a gyűjteményt. Dominálnak - faj és egyedszám szerint is - a Thuja és Chamaecyparis félék. Az arborétum területén található az Ágneslaki vadászház, melyet részvénytársaságunk 2002-ben újított fel. Ágneslak névadója Sztankovics Ágnes, Inkei báró lengyel származású felesége.
Legfiatalabb arborétumunkat, a Deseda Arborétumot 1978-ban létesítettük a desedai mesterséges tó félszigetén. Az arborétum, a tó és a környékén kialakított parkerdő szerves egységet képez. A terület mára kedvelt kiránduló és üdülőcentrummá vált. Az utóbbi esztendőkben egyre több külföldi turista is felkeresi a pihenésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas területet.
A 28,6 hektár területen létesített gyűjtemény jelenleg 73 lombos fa- és cserjefajt, valamint 38 fenyőfajt tartalmaz. A fejlesztés folyamatos. 2001-ben a félszigeten elhelyezkedő arborétum könnyebb megközelíthetősége érdekében a Kaposvári Önkormányzattal közösen - pályázat útján elnyert pénzből - fahidat építettünk. Távlati céljaink közt szerepel, hogy a kaposvári oktatási intézmények számára bemutatóhellyé fejlesszük tovább az arborétumot - szolgálva ezzel a környezeti nevelés céljait.
Parkerdők
Megyénk kedvező természeti adottságai - 29%-os erdősültsége - az egyre romló környezeti körülmények ellenére is jó feltételeket biztosítanak az egészség megőrzésére hivatott parkerdők kialakításához. A parkerdőhálózat országos méretű, szervezett megteremtése az 1970-es években kezdődött. Elsõsorban a megyeszékhely, s a nagyobb települések környékén, nem utolsósorban a Balaton partján, a kiemelt üdülőövezetben hozta létre ezeket jogelődünk a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az üdülőerdők kialakításánál a táj dekoratív elemein túl a térséghez kapcsolódó történelmi és kulturális emlékeket, értékeket is figyelembe vették.
Balaton-parti parkerdők, autóspihenők
Siófok után a déli part egyik legforgalmasabb üdülőcentruma Fonyód. Kedvező adottsága, hogy itt a Várhegy, a Sípos-hegy és a Kossuth-erdő. A Várhegy Fonyód legszebb része, a villanegyed koronája. A nagyobb részben cseres erdő helyenként cserjeszinttel egészül ki, s a hegytetőn bokorerdővel. Remek kilátás nyílik innen a tóra, s a látóhatár széléig húzódó Nagyberekre is. A Nagyberek-Fehérvíz lápterülete a Kis-Balatonéhoz hasonló, különösen értékes a vízimadár élővilág. Vadregényes világát Fekete István, Tüskevár című regénye örökítette meg, a belőle készült tévésorozat nemzedékek kedvence lett. A Balatonfenyvest a csisztai melegvizes fürdővel összekötő kisvasúton utazó a környék természeti-táji szépségeiben gyönyörködhet.
A déli part leglátogatottabb helyeinek egyike a balatonföldvári Panoráma autóspihenõ és parkerdő, amely közvetlenül csatlakozik a város belterületéhez. Egyaránt szolgálja az idegenforgalom, és az autós turizmus igényeit. A Lucs-tetőről gyönyörű kilátás nyílik Tihanyra és az öbölre, továbbá Külsõ-Somogy erdős dombvidékére. Az erdőben kígyózó több kilométer hosszú panorámaút végigvezet a vidék legszebb részein, egészen a kereki katonavár romjaihoz.
A Somogyvár-Bréza Parkerdő a nevezetes Történelmi Emlékhellyel együttesen a település lakóinak, a Balaton felé igyekvőknek, vagy onnan érkezőknek, a história tisztelőinek közismert zarándokhelye. A Kupavárhegy "lábát" még a XVIII. században is a Balaton vize mosta, nem messze innen vezettek a római kori utak Belém-Fenékpuszta irányába, illetve a Kapos völgyében Szalacska felé. A hajdani királyi vármegye székhelyének, Koppány egykori szállásbirtokának környéke esztétikai szempontból is megejtően szép. A Kupavárhegyről feltáruló panorámában a lankás somogyi tájjal szemközt a Balaton felvidékének vulkáni kúpjai koszorúzzák a tó ezüst sávját. A bencés apátság romterületét országos jelentőségű természetvédelmi övezet veszi körül. A nyugati völgyben bővizű forrásra bukkan a kiránduló. A hagyomány szerint Szent István király itt mosta meg véres kezét Koppány legyőzése után, majd a forrást megáldotta. A falu déli oldalán fekvő Brézai Parkerdő nemcsak kellemes felfrissülést kínál, de fafajokban is rendkívül változatos, dendrológiai értéket képvisel. Az erdőn átvezetõ sétaút festői halastavak mellett halad.
Városkörnyéki parkerdők
A megyeszékhely, Kaposvár a Zselic peremén kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Környezetében négy parkerdő várja a látogatókat. A városközponttól tíz kilométerre, északra, a 67-es út két oldalán terül el a Deseda-parkerdő, amelyhez szervesen kapcsolódik a Deseda-patak 1973 és 1976 között történt felduzzasztásával a város tározó tavat hozott létre. A nyolc kilométer hosszú, átlag 300 méter széles, 245 hektáros vízfelület alapvetően vízkár-elhárítási és vízminőség-javítási célokat szolgál, de a környező parkerdővel együtt jelentős a pihenést nyújtó szerepe is.
A desedai parkerdő és tározó kedvező hatású a város klímájára is, Kaposvár "zöld tüdejének" tekinthető. Az erdőnek a vízfelülettel alkotott természetes egysége önmagában is vonzó a szabadidő eltöltésére, a természetben való felüdülésre. A tavon és a környék nádasaiban élõ vízimadarak tarka serege élményt nyújt a természet kedvelőinek, a kirándulóknak. A parkerdőben a SEFAG Zrt. autóparkolókat, turistautakat, játszótereket és erdei oktató-ösvényt létesített.
A város déli határán található a Gyertyánosi Parkerdő: "egy csöpp a Zselic javából". Gyöngyvirág Kulcsosház, csónakázó tó, a Négytestvér-forrás és az avarkori ásatások emelik a turistabázis értékét. Nyugatra, a töröcskei út másik oldalán, a völgyben levõ Töröcskei parkerdő a horgásztóval a kaposváriak régi, kedvelt kirándulóhelye.
A várostól mindössze három kilométerre - Szenna felé - találjuk a Tókaji Parkerdőt. Az erdő természetes varázsa egyesül itt egy összefüggő tórendszerrel. A parkerdő szélén van az erdőgazdaság lőtere, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak, rendszeresek a hazai és nemzetközi rendezvények.
Nagyatád határában a városközponttól két kilométerre találjuk a Fácánosi parkerdőt, mellette helyezkedik el a város által létrehozott nemzetközi faszobrász alkotótelep és szoborpark.
A Dráva-mellék legjelentősebb települése, Barcs határában, a 6-os út közelében terül el a Barcsi Borókás. A területre - sok más botanikai különlegességgel együtt - jellemzõ a ligetes, borókás növényzet melynek egy része sajnos, néhány éve a tűz martaléka lett. A terület kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Csak egy ugrás innen a - szintén a parkerdeinkhez tartozó - középrigóci autóspihenő. A Rigóc-patakra "felfűzött" halastavak közvetlenül csatlakoznak a több ezer hektárnyi erdőtömbhöz. A közelben található két védett fa. A Patkó Bandi fájaként ismert 703 centiméter törzskerületű kocsányos tölgy és egy hármastörzsű, lant alakú fekete fenyő, melynek közös törzskerülete 283 centiméter.
A gazdaság a 70-es évek elejétõl kiemelt feladatának tartotta, hogy a kezelésében lévõ erdők megfeleljenek hármas szerepüknek (gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetés) . Ezért önerőből és állami támogatás felhasználásával jelentős fejlesztések kezdeményezője, majd megvalósítója volt. A 80-as évek közepéig ezek üteme töretlen volt.
A SEFAG Zrt. a közjóléti objektumok fenntartására sajnos ma már a szükséges pénznek csak töredékét tudja biztosítani, központi támogatások híján - saját erőből. Az egyre apadó, átstruktúrálódó állami források helyett a térség önkormányzataival együttműködve -többek között Fonyódon, Kaposváron - az általuk e célra elkülönített anyagiak növelésével biztosítható, hogy a természetszerető közönség által leglátogatottabb helyeken a korábbi létesítmények az elvárható körülmények között töltsék be hivatásukat.