Erdei javak gyűjtése

Erdei javak gyűjtése a SEFAG Zrt. illetékességi területén

  

Általános szabályozás

 

A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében állami erdőben – nem védett területen – mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát, gyógynövényt gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek mértéke nem haladhatja meg a 2 kg/fő-t naponta. Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván szedni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. A SEFAG Zrt. által kezelt területekre az engedélyt a Társaság területileg illetékes erdészeteinél lehet kérelmezni.

Védett területen az erdei melléktermék gyűjtéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, aminek beszerzése a kérelmező feladata.

A fokozottan védett területeken nincs lehetőség kereskedelmi célú gyűjtés folytatására.

FONTOS FIGYELMEZTETÉS:

A gyűjtés során ne tapossuk szét a növényzetet, ne dúljuk fel az élőhelyeket!

 

Részletes szabályok

 

Amennyiben 2 kg/nap mennyiséget nem haladja meg a gyűjtendő mennyiség, arra az alábbi szabályozás vonatkozik:

Kivonat a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról:

„42. § (1) Gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése, illetve forrásvíz elhordása

a) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségben erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával,

b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával

gyakorolható.

(2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, egyéni szükségletnek minősül személyenként, naponta legfeljebb

a) 2 kg gomba,

b) 2 kg vadgyümölcs vagy

c) 2 kg gyógynövény

gyűjtése.

(3) Egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, illetve forrásvíz kereskedelmi forgalomba nem hozható.”

 

Amennyiben a jelzett napi 2 kg-ot meghaladja a gyűjtendő mennyiség, abban az esetben Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály előzetes engedélyével, majd ennek birtokában a gazdálkodói hozzájárulás mellett történhet az erdei haszonvételek gyakorlása.

Kivonat a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, röviden Erdőtörvény, az erdei haszonvételek általános szabályai fejezetéből:

„68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása.

69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

…

(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.”

 

Az erdei melléktermék termelés részletes szabályozása

Az erdei haszonvétel két jól elkülöníthető részre tagolható:

- növényi eredetű erdei melléktermékek;

- állati eredetű erdei melléktermékek.

 

Növényi eredetű melléktermékek

Felhasználásuk szerint az alábbiak lehetnek:

a.) Étkezési célra használt melléktermékek

-  vadgyümölcsök (erdei szamóca, erdei málna, szeder, fekete bodza, csipkebogyó, stb.) – állami erdőben vadgyümölcsök egyéni szükségletet (2 kg) meg nem haladó mértékben szabadon gyűjthetőek.

-  gombák – a gyűjtés általában csak néhány ismert fajra terjed ki. A vadgyümölcsökhöz hasonlóan engedély nélkül csak egyéni szükségletnek (2 kg) megfelelő mennyiség gyűjthető.

FONTOS figyelmeztetések a gombagyűjtés kapcsán:

Gondosan és figyelemmel járjunk el, csak a biztonsággal felismert, ehető gombákat szedjük le!

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező gombák is az erdei ökoszisztéma hasznos elemei, ezért ne pusztítsuk el őket!

- egyéb növényi részek (szárak, levelek, gyökerek, stb.)

b.) Gyógyászati célra használt melléktermékek

Gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyeknek valamelyik része a gyógyászatban felhasználható hatóanyagot tartalmaz. A gyógyászatban használatos gyógynövények hatóanyagot tartalmazó, szárított részét drognak nevezzük. A gyűjtésnél tudni kell, hogy az egyes növények mely része (virág, levél, szár, gyökér, kéreg stb.) szolgáltatja a drogot.

A természetvédelem alá vont fajok nem gyűjthetők.

A gyógynövény gyűjtésére is érvényes, hogy állami erdőkben egyéni szükségletet (2 kg) meg nem haladó mértékben előzetes írásbeli engedély nélkül gyűjthető.

c.) Díszítőanyagok

Az erdei díszítőanyagokhoz meglehetősen változatos termékek tartoznak. Díszítőanyag gyűjtését csak az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, amelyet írásbeli engedéllyel átruházhatja más személyre. A legfontosabb díszítőanyagok:

-  karácsonyfa: jellemzően karácsonyfa telepekről, illetve tisztításokból kerül ki;

-  levelek, lombok: az ide sorolható díszítőanyagok közül legjelentősebb a fenyőgally; Fenyőgallyat csak egyébként is kivágásra kerülő, kidöntött fákról lehet gyűjteni;

-  mohák: értékes, keresett díszítőanyag, amelyet elsősorban koszorúk készítéséhez használnak. Fontos figyelembe venni a természetvédelmi jogszabályokat;

-  virágok;

-  egyéb díszítőanyagok: ide tartoznak a tobozok, barkák, nyír, mogyoró és fűzgallyak stb.

d.) Egyéb hasznosítható melléktermékek

-  faszén;

-  cserzőanyagok;

-  gyanta; (gyanta nyerését - gyantázást - csak erdőterv szerinti véghasználati fakitermelést megelőző öt éven belül lehet végezni)

-  nád, sás, gyékénytermelés.

 

Állati eredetű melléktermékek

a.) Hullott agancs: A hullott agancs gyűjtését csak a szakszemélyzet, valamint az illetékes erdészet által díjmentesen kiadott gyűjtési engedéllyel rendelkező személy végezheti.

Az engedéllyel rendelkezők aláírásukkal kötelezik magukat arra, hogy a gyűjtést a vadállomány legkisebb mérvű zavarásával végzik, a gyűjtést az engedélyt kiadó erdészet által kezelt vadászterületen végzik az erdészet napi munkáinak figyelembevételével és iránymutatásai mellett, valamint az agancsot az erdészetnek adják le.

A gyűjtőtől az agancsot átvenni kizárólag a SEFAG Zrt. által kiállított érvényes agancsgyűjtési engedély felmutatása után lehetséges. Amennyiben a gyűjtő az általa behozott agancs mellé nem tud érvényes engedélyt felmutatni, valamint bizonyosságot nyer, hogy az agancs a SEFAG Zrt. valamely vadászterületéről származik, akkor az agancsot el kell kobozni vagy koboztatni, s a gyűjtővel szemben szabálysértési eljárást kell indítani.

b.) Méhészeti tevékenység: Méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok elhelyezése, legeltetése nektárgyűjtés céljából. Az állam tulajdonában álló területen a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval minden esetben előzetesen egyeztetni kell. A terület igénybevételéért, ill. úthasználatért közös megegyezés alapján bérletet köteles fizetni a tevékenységet folytató. E tevékenységet csak az előírt állategészségügyi szabályok betartása esetén folytathat. A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja, gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is.

c.) Csigagyűjtés: Az éti csiga gyűjtésénél figyelembe kell venni az érvényben lévő természetvédelmi jogszabályokat. Mivel az éti csiga védett állatnak minősül a SEFAG Zrt. területén gyűjtési engedélyt csak az kaphat, aki az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól is rendelkezik megfelelő engedéllyel/határozattal.

Az éti csiga kizárólag április 01. és június 15. között gyűjthető.

Kizárólag 30 mm, vagy annál nagyobb házátmérőjű éti csiga gyűjthető.

 

Jogszabályi háttér:

Az erdei melléktermék hasznosításáról "az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.), ill. a végrehajtásról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban Vhr.) rendelkezik.

A földalatti gombák gyűjtéséről az Evt. kiegészítéseként a 24/2012.(III.19.) VM rendelet rendelkezik.

Az éti csiga gyűjtését és hasznosítását a 19/2006.(III.31.) KvVM rendelet szabályozza.

Az agancsgyűjtésről és hasznosításról az 1996. évi LV. törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, ill. a végrehajtásáról szóló 79/2004.(V.4.)FVM rendelet rendelkezik.

A méhészetről, méhészeti tevékenységről pedig a 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet rendelkezik.

 

Gyűjtési engedély kiadásának szükségessége

Gyűjtési engedélyt abban az esetben kell kiadni, ha a gyűjtő "Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 68.-69.§-a, ill. a végrehajtásról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 41.§-a (2) bekezdésben foglaltak feletti mennyiségben kíván gyűjteni gombából, vadgyümölcsből és gyógynövényből, az egyéb engedélyezett melléktermék esetében pedig mindig.

A SEFAG Zrt. kezelésében lévő állami erdőterületen egyéni szükséglet mértékéig gomba 2 kg, vadgyümölcs 2 kg és gyógynövény 2 kg mennyiségig szabadon gyűjthető. Értékesítési szándékkal való gyűjtés, vagy nagyobb mennyiség gyűjtése ezen termékek esetében csak gyűjtési engedély birtokában lehetséges.

Védett természeti területen történő gyűjtéséhez, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján a természetvédelmi hatóság külön engedélye is szükséges.

 

Gyűjtési engedély kiadása

Gyűjtési engedélyt természetes, vagy jogi személy számára, csak konkrétan megnevezett termék(ek)re, gyűjtési helyre és időszakra lehet kiállítani.

A kiadott gyűjtési engedéllyel gyűjtést csak az engedélyen megnevezett gyűjtő végezhet. A gyűjtési engedély át nem ruházható, csoportos (több személy együtt) gyűjtésre nem jogosít. (Az egyenesági hozzátartozók - a gyűjtési tevékenység során - külön engedély nélkül kísérhetik az engedéllyel rendelkező személyt.)

Jogi személy szervezésében történő gyűjtés esetén, a gyűjtő adatainak megadása a jogi személy képviselőjének kötelessége. Ebben az esetben a gyűjtési engedély kiállításának költségét a jogi személy viseli.

 

A begyűjtött termék tulajdonjoga

A SEFAG Zrt, a kezelésében lévő területen gyűjtött termékre az erdészetein keresztül kizárólagos átvételi igényt köthet ki, melyet a gyűjtési engedélyen jelölni kell. Felvásárlás esetén a gyűjtési engedélyen az átvétel helyét, idejét és a felvásárlási egységárat is fel kell tüntetni.

Amennyiben olyan termékre adunk ki gyűjtési engedélyt, amelyre a SEFAG Zrt.-nek szüksége van (ilyen lehet elsősorban a makk, szaporítóanyag), a gyűjtési engedélyen rögzíteni kell, hogy a begyűjtött termék tulajdonjogát fenntartjuk. Amennyiben a tulajdonjog fenntartására igényt tartunk, azaz a gyűjtött anyagot fel kívánjuk vásárolni, a gyűjtési engedély kiállításakor kért összeget elővásárlási jog biztosítékaként értékeljük és a gyűjtött termék leadása után mennyiség-arányosan kell elszámolni, ill. beszámítani. Szükséges esetén ‑ a körülményekhez igazodó módon ‑ a gyűjtési engedély biztosítékát magasabb szinten (összegben) lehet/kell meghatározni.

 

Gyűjtési tevékenység ellenőrzése

Az engedélyt a gyűjtő a gyűjtés során mindig köteles magánál tartani, és az illetékes hatóságok, valamint az erdészeti szakszemélyzet részére, felszólításra köteles azt bemutatni, egyidejűleg személyazonosságát is igazolni.

A SEFAG Zrt kezelésében lévő erdőterületen való erdei melléktermék gyűjtését az erdészeti szakszemélyzet köteles ellenőrizni.

Az ellenőrzés során vizsgálni kell:

- gyűjtési engedély meglétét, érvényességét,

- a gyűjtési engedély valódiságát,

- a gyűjtő személyazonosságát, (a gyűjtési engedélyen feltüntetett név és szig. szám)

- a gyűjtés az engedélyezett termékre irányul-e,

- a gyűjtés során a gyűjtő betartja-e a természet- és környezetvédelemre vonatkozó alapvető szabályokat (védett természeti értékeket nem károsítja, a környezetet nem szennyezi).

Amennyiben a fenti ellenőrzési szempontok közül egy is megsértésre került a gyűjtési engedélyt vissza kell tartani és a szükséges hatósági bejelentést kezdeményezni kell.

 

Tűzifa gyűjtése:

A tűzifa SEFAG Zrt. illetékességi területén történő gyűjtésével kapcsolatos szabályok gyűjteménye, valamint az aktuális gyűjtési lehetőségek táblázata elérhető a SEFAG Zrt. honlapján a https://sefag.hu/tuzifa-ertekesites oldalon.